Írók

curiai tanács-elnök, szül. 1825. márcz. 21. Kozma-Dombján, Zalam., hol atyja, B. József, urad ügyész és birtokos volt; a gymnasiumot 1834-39. Kőszegen végezte; a bölcseletet 1839-41. Zágrábban; a jogot a pozsonyi akadémián 1841-43-ban; ügyvéd lett 1845-ben; azután Zalában tiszt. aljegyző volt 1849. végeig, midőn törvényszéki jegyző lett Zalaegerszegen; 1854-55-ben a soproni főtörvényszéknél tanácstitkár, utóbb törvényszéki biró Zalaegerszegen 1861-ig, midőn a hétszemélyes táblához helyeztetett át. 1860. jul. 1. lett kir. táblai biró; 1861. jul. 1. semmitőszéki biró; 1882. jan. 1. curiai biró; 1886. szept. tanácselnök. Irt beszélyt és leveleket a Pesti Hirlapba (1845-47-ben) névtelenül. A Jogtudományi Közlönyben (1873.) az enquêteben tartott beszéde jelent meg. Munkái: 1. A magyar váltó-, kereskedelmi és csődületi törvényben érvényben levő szövegének zsebkiadása. Pest, 1863. (Magyar Törvénytár I. kötet.) 2. Uj magyar-franczia és franczia-magyar szótár. 2. része: Magyar-franczia rész. Pest. 1865. (2. kiadás. Bpest, 1885.) 3. Közhasznu magyarázó szótár a leggyakrabban előforduló idegen szavak megértésére és helyes kiejtésére. Pest, 1865., 2. czímkiadás. Bpest, 1885. (Ism. Család és Iskola.) 3. kiadás. U. ott. 1886.