győri püspök és kir. tanácsos, D. János győri biró s Grebecsi Ilona fia, Győrben született; ifjuságáról nem tudunk semmit. 1609. szept. mint egri kanonokot káptalanja Bécsbe küldte idegen kézre jutott tizedeinek és egyéb jövedelmeinek visszaszerzése érdekében. Később az esztergomi főkáptalanba helyeztetett át; itt zólyomi főesperessé és olvasó kanonokká lett. Mint lectort küldé őt a káptalan 1616. okt.
Prágába Pázmány Péterhez, az új primáshoz, ki őt később is bizalmával tisztelte meg; így1618-ban a királyválasztó országgyűlésen jelent meg; a tanácskozásokat naplóba jegyezte föl és küldőit az országgyűlés mozzanatairól tudósította. 1619. máj. 23. pécsi püspökké neveztetett ki; ezen egyházmegyének azonban csak czímét viselte, mert területének legnagyobb részét a törökök tartották elfoglalva; hihetőleg ezért s ugyanakkor királyi tanácsossá nevezték ki. Bethlen első támadásakor a király mellett volt a többi emigrált magyar főpapok mellett Bécsben.
Első általunk ismert állami irata azon indokolt vélemény, melyet 1620. elején szerkesztett, midőn tanácsát kikérték aziránt, mily amgatartást kelljen a királynak követni a Bethlen által Beszterczebányára összehívott országgyűléssel szemben. Hihetőleg szintén a beszterczei országgyűléshez intézte ő azon emlékiratát, melyben hazai törvényekből kimutatja a magyar egyházi rend jogainak, hatóságainak és birtokainak történeti jogosultságát. Ezen országgyűlés alatt részt vett a titkos tanácsnak jún. 19. ülésében, mely a Bethlennel kezdendő béketárgyalásokról tanácskozott és ekkor hosszabb beszédet mondott.
1621 jan. 19. a hainburgi értekezletre küldetett egyik kir. biztosúl. Ezen értekezletről D. pontos naplót irt a király számára. A hainburgi béke tárgyalások befejezése után ismét visszatért Bécsbe s itt folytatta szolgálatait. 1621 második felében a Bethlennel folytatott békealkudozásokra kiküldött kir. biztosok számára utasításokat irt. Résztvett nikolsburgi béketárgyalások alatt a titkos tanács üléseiben. A békeokmányok kicserélésének és a béke végrehajtásának módozatairól véleményt nyújtott be a kormánynak. Ugyanazon évben jún. 17. és okt. 11. között a váczi püspökségre helyezték át, 1623. máj. 5. pedig győri püspökké s Győrmegye főispánjává neveztetett ki. Bethlennek a nikolsburgi béke elleni panaszaira emlékiratot szerkeszett, melyben kimutatá, hogy sem a király, sem a rendek a nikolsburgi béke ellen nem vétettek. A beszterczebányai értekezletre 1623-ban kiküldött biztosok vezérévé a király Dallost nevezte ki. Ekkor részletes javaslatot szerkesztett arról, hogy mit kelljen Bethlen biztosaival szemben a király érdekeinek megóvására előterjeszteni. Az értekezlet után okt. 7. Bécsbe érkezett és átnyújtá a királynak kimerítő jelentését az alkudozások folyamáról. 1624-ben a Bethlen biztosaival megujított békealkudozásokban Bécsben élénk részt vett. Miután 1629-ben 25,000 forinttal a győri papnevelő intézetnek első alapját megveté, 1630. márcz. 24. meghalt.
