jogidoktor és kir. ítélő-táblai biró, szül. 1852. márcz. 5. Pécsett Baranyamegyében, hol középiskoláit végezte és jogi tanulmányait kezdette meg, melyeket a budapesti egyetemen befejezett, mire u. o. az összes jog- és államtudományokból 1875. okt. doktorrá avattatott; ugyanezen év és hónapban (Budapesten eltöltött két évig gyakorlat után) köz- és váltóügyvédi oklevelet nyert; ekkor a pécsi püspöki újonnan szervezett jog- és államtudományi karhoz a magyar és osztrák magánjog és a bányajog nyilv. rendkivüli tanárává neveztetett ki. 1878-ban a budapesti egyetemen a magyar magánjogra magántanárrá habilitáltatott.
Azon egyházfőhatósági rendelet miatt, mely a pécsi jogakadémiát 1881. évben az ország egyéb jogakadémiától eltérőleg újjá szervezte s nevezetesen a tanári állás eddigi közjogi jellemét alapjában megváltoztatta, tanári állásától 1882. febr. megvált és Pécsett mint gyakorló ügyvéd működött. 1884-ben Pécs szab. kir. város törvényhatósági bizottságának tagja lett. 1887-ben a pécsi kamara ügyészévé választatott meg, hol öt évig működött; ugyanazon évben Pécs városa tiszti főügyészévé nevezte ki s ezen hivatalát 1891. április végeig viselte; ekkor mindkét hivataláról lemondott, mert ő felsége által ápr. 18. a pécsi kir. itélőtáblához rendes itélőbírónak neveztetett ki. Nyelvismerete kiterjed a magyar, német, latin, franczia és angol nyelvekre.
Rendes munkatársa volt 1873-ban a Pécs-Baranyai Lapoknak és 1882-ben a Pécsi Lapoknak; egyéb lapokba is írt czikkeket, különösen szaktudományiakat a Jogtudományi Közlönybe (1880. 1884-85. 1888. Mutatványok kézirati munkájából) és egyéb szaklapokba. A jogászgyűlés állandó bizottságnak felhivására véleményt adott a jogi szakoktatás reformja tárgyában (X. magyar jogászgyűlés évkönyvében.) Munkái: 1.
A magánjog és tárgya különös tekintettel a magyar általános magánjog codificatiójára. Pécs, 1877. 2. Előadói vélemény «a fellebbvitelről a sommás eljárásban» cz. törvénytervezetről. U. ott, 1890. (A pécsi ügyvédi kamara megbizásából írt véleményt adott a polgári törvénykezési eljárás reformját czélzó igazságügyminiszteri törvénytervezetről.) 3. A holtkézi törvény (Lex amortisationis) Magyarországon. Magánjogi tanulmány. U. ott, 1891. Kéziratban van egy nagyobb jogtörténeti s dogmatikai munkája.
