püspök. Czvittinger magyarnak mondja s korát Timon után a tizenegyedik századba helyezi; Kálmán herczegnek Endre fiának nevelője volt. A legáltalánosabb vélemény azt tartja, hogy ő német származású s előbb magdeburgi, 1105-től 1126-ig pedig regensburgi püspök volt; utóbbi minőségben jött hazánkba V. Henrik császárral (1108-1109.) és itt két évig tartózkodott; a magyar királyi házzal is rokonságban állott és Kálmán király meghagyásából Székesfehérvárott irta szent István király életét és azt Kálmán királynak ajánlotta.
Pauler Gyula győri püspöknek tartja, ki Arduinnak neveztetik és kit Kálmán király 1097-ben feleségért Sicziliába küldött, 1103-ban pedig Seraphin érsek oldalánál szerepelt. Munkája: Vita Stephani regis Hungariae. Cracoviae, 1540. (Legelső kiadása Velenczében 1498-ban Legendae Sanctorum regni Hungariae czímű gyűjteményben jelent meg; már ekkor fölhasználta volt Temesvári Pelbárt Pomerium sermonum de sanctis pars aestivalis cz. gyűjteményében, mely 1489-ben jelent meg először; a velenczei első kiadást Surius Lőrincz carthausi barát is fölvette 1578-ban nagy legendagyűjteményébe; azonban ennél sokkal jobb a Bongarsius-féle kiadás a Rerum Hung. Script. Varii cz. gyűjteményben 1600; jeles kiadás a Schwandtner-féle 1746-ból Scriptoresei közt; Endlicher Rerum Hung. Monumenta, Sangalli 1849, cz. gyűjteményében szintén fölvette; a jobbak közé tartozik még a Podhradczky-féle 1836 budai kiadás, Hartvik életrajzával, biráló jegyzésekkel és hasonmással; kiadta még Érdy János magyar fordításban Pesten 1854.)
A legjobb kiadás Mátyás Flóriáné (Pécs, 1881.) A legenda legrégibb alakban egy XII. századbeli codexben maradt fenn, mely 1814-ig Majna-Frankfurt város birtokában volt és ezt a városi tanács József nádor közbenjárására a m. n. múzeumnak ajándékozta. Schwartz Gottfried iglói superintendens, Halléban kiadott munkájában kétségbe vonta Chartuius jelen művének hitelességét, melyet aztán Stiltingius János jezsuita védelmezett Győrben 1747-ben következő kiadásában: Vita S. Stephani regis Hungariae ex latinis et graecis aliorumque gentium monumentis collecta, digesta commentariis et observationibus illustrata, in qua Joannis Schwartzii Hungari heterodoxi adversus initia religionis apud Hungaros christianae et Anglicam Regni Hungariae coronam calumniae refutantur. Ch. hitelessége kétségtelen; főforrásúl a szent király kisebb és nagyobb legendáját s a szent István országlása alatt irt királyi könyvet használta.
