Írók

ág. ev. főesperes és a Kisfaludy-társaság lev. tagja, szül. 1840. jun. 18. Ratkón, Gömörm.; a gymnasiumot Sajó-Gömörön, Iglón, Rozsnyón és Eperjesen, a theologiát Eperjesen és Bécsben végezte; 1863-ban lett segédlelkész Hibén, Liptóm.; 1868-ban a pribilinai leányegyházból, mely Hibéhez tartozott, önálló anyaegyházat alapított és első papja lett. Itt körlelkészszé és esperességi főjegyzővé is választatott. 1873-ban hívták meg Budapestre a tót ev. egyház lelkészévé; 1874-ben esperessé választatott. Még Liptómegyei tartózkodása alatt a krakkói cs. kir. tudományos társaság physiographiai bizottsága tagjává választotta. Irodalmi téren kiváltképen a magyar költők műveinek tót nyelvre fordításával foglalkozik; ezért a Kisfaludy-társaság 1879. jan. 29. lev. tagjai közé választotta; székfoglalóját Szladkovics András Detván cz. költeményéről tartotta 1880. jan. 28., mely az Évlapokban jelent meg. Továbbá a Győri Vilmos fölött tartott emlékbeszéde megjelent a Prot. Egyh. és Isk. Lapban (1885. 17. sz.); ugyanitt jelent meg Horváth Sándor bpesti ev. magyar lelkész beigtatása alkalmával mondott beszéde (1886.); egyházi czikkei a Trsztyenszky Ferencz Evangelikus Egyház és Iskola cz. lapjában; végre a Hazai tót költőkből cz. három költeménye a Szász Károly által szerkesztett Szegedi Árvízkönyvben. Már theologus korában kezdett irodalmilag működni, költeményeket és novellákat irva és forditva magyar, német és lengyelből a Sokol (Sólyom), Orol (Sas) és Priatel Skoly a literatury (Irodalom és iskola) cz. tót lapokba. Itt jelentek meg az ő fordításában Arany, Petőfi, Gyulai, Szász K., Dalmady, Győry Vilmos, Tóth Kálmán, Kiss József, Lauka és Balázs Sándortól versek, beszélyek. Greguss meséiből és Jókaitól sok kisebb mű; továbbá a tót közművelődési egyesület: Vlast és Svetje (Haza és a világ), Slovenské Noviny (Tót ujság) és az általa kiadott naptárban szintén több költemény és prózai fordítás magyar irókból; legutóbb Temérdek, Bartók, Szendrey Julia, Mikszáth, Zichy Géza gr. és Szabó Endrétől. Munkái: 1. Nevädze (Buzavirágok) 3 kötetben. Szakolcza, 1870. (Költemények, novellák, rajzok.) 2. Duha na oblacéch. (Szivárvány és felhők közt.) Bpest, 1881. (Fordítás németből, ascetikus tartalmu.) 3. Zbožne zvuky (Kegyes hangok.) U. ott, 1885. (Vallásos tartalmú lyrai költemények és fordítások németből Geroktól; magyarból: Arany, Győry, Dalmady, Gyulai, Petőfi, Tompa, Szász K., Zichy Géza gr. és Székácstól.) 4. Lohynska zelina. U. ott, 1886. (Lohinai fű Mikszáth-tól.)