Írók

Spiró György (Budapest, 1946. április 4.) Kossuth-díjas magyar író, költő, irodalomtörténész és műfordító. Az ELTE Bölcsészettudományi Karán tanult magyar–orosz–szerbhorvát szakon 1965–70 között. 1970–71-ben a Magyar Rádió külpolitikaiújságíró-gyakornoka. Az Újságíró Főiskolán 1972-ben szerzett újságíró és szociológus diplomát. 1971-től 1978-ig a Corvina Kiadó idegennyelvű szerkesztője, majd 1978–81 között a Magyar Tudományos Akadémia Kelet-Európai Kutató Intézetének tudományos munkatársa volt. Az ELTE Világirodalmi Tanszékén, majd 1992-től az Esztétika Tanszéken tanít. 1981-től az irodalomtudományok kandidátusa. A kaposvári Csiky Gergely Színház dramaturgja 1986-tól 1992-ig. 1992–95 között a szolnoki Szigligeti Színházat igazgatta, majd 1990-től 1997-ig a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanára. 1997-től habilitált docens. 1997 és 2000 között Széchenyi prof. ösztöndíjas. A Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja, a Magyar PEN Club tagja. A legtermékenyebb drámaírók egyike. Darabjai, átdolgozásai folyamatosan műsoron vannak. Több darabjának (Az Imposztor; Csirkefej; Galócza; A koccanás) ősbemutatója a budapesti Katona József Színházban volt. Első bemutatót tartott műveiből: A Krétakör -, a Radnóti (PRAH)- és a Budapesti Kamara Színház is. A 2009-es magyar irodalmi érettségin választható feladat volt érvelés írása egy vele készült interjú részlete mellett vagy ellen. A szövegben Spiró a magyar irodalmi klasszikusok (például Jókai) nyelvezetének modernizálását javasolta, annak érdekében, hogy a mai diákok megértsék azokat. Sok vitát váltott ki Spiró 1984-es, Jönnek címet viselő verse, melyben „szarból jött mélymagyarokról” ír. 1974 – Kerengő (regény) 1977 – História (versek) 1981 – Az Ikszek (regény) 1981 – Miroslav Krleža (monográfia) 1982 – A békecsászár (drámák: Hannibál; Balassi Menyhárt; Kőszegők; Káró király; A békecsászár) 1985 – Magániktató (tanulmányok,drámák) 1986 – A közép-kelet-európai dráma. A felvilágosodástól Wyspiański szintéziséig (tanulmányok) 1987 – Álmodtam neked (elbeszélések) 1987 – Csirkefej (drámák: Jeruzsálem pusztulása; Az imposztor; A kert; Esti műsor; Csirkefej) 1990 – A Jövevény (regény) 1992 – Kanásztánc (esszék, tévékritikák) 1994 – T-boy (novellák) 1997 – Mohózat (drámák: Ahogy tesszük; Legújabb Zrínyiász; Árpád-ház; Dobardan; Vircsaft; Kvartett) 1997 – Shakespeare szerepösszevonása (tanulmány) 1999 – Álmodtam neked (újabb novellákkal bővített kiadás) 2001 – A jégmadár (regény) 2002 – Honderű (drámák: Honderű, Fogadó a Nagy Kátyúhoz, Szappanopera, Elsötétítés) 2003 – Három dráma (Az imposztor, Csirkefej, Kvartett) 2003 – Koccanás (komédia) 2005 – Fogság[3] (regény, ISBN 9631424308) (lásd itt) (és itt) 2006 – Fogság-Széljegyzetek 2007 – Messiások ISBN 9789631425529 2009 – Feleségverseny ISBN 9789631427219 2010 – Tavaszi tárlat ISBN 9789631428414 1982 – József Attila-díj 1987 – a Kritikusok Díja (a Csirkefej című drámájáért) 1990 – Erzsébet-díj 1993 – Déry Tibor-díj 1994 – Madách Imre-díj 1997 – Szép Ernő-jutalom 1998 – A Magyar Köztársaság Babérkoszorúja díj 2002 – Szépírók Társaságának díja (A jégmadárért) 2004 – Pro Urbe Budapest 2004 – Szép Ernő-díj 2004 – Dramaturgok díja (az Elsötétítés c. drámájáért) 2004 – a Kritikusok díja (a Koccanásért) 2005 – A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje – polgári tagozata kitüntetés: nemzetközileg is nagyra becsült regényírói, drámaírói és esszéírói munkásságáért 2005 – Füst Milán-díj a Fogság című regényéért 2005 – Prima díj 2006 – Kossuth-díj 2006 – AEGON Művészeti Díj 2006 – Gundel művészeti díj 2007 – Alföld-díj 2009 – Visegrádi Díj 2010 – Angelus Közép-Európai Irodalmi Díj[