Írók

1932. november 24-én Budapesten született, polgári család késői gyermekeként. Már kiskorában próbálkozott az írással, de ezt a tevékenységet tizenhat éves korában abbahagyta. Érettségi után dolgozni kezdett, könyvelő és művészeti előadó volt. 1956-ban fölvették az…

erdőmester Prandau Gusztáv báró uradalmában Mikoljáczon Verőczemegyében. Czikkei: Verwertung der Forstproducte (Wochenblatt für Land und Forstwirthe 1870. 5. sz.), Wie erlangt man also den höchsten Ertrag bei Verwerthung der Forstproducte. (Ugyanott, 10. sz.), Im hiebreifen…

Danielik János, bölcseletdoktor, vál. pristinai püspök és egri kanonok, sajószentpéteri cz. prépost, a pápa ő szentsége titkos kamarása, a m. tud. akad. lev. tagja, D. Ignácz megyei csendbiztos fia, szül. 1817. május 20. Murányban Gömörmegyében, tanulmányait Rozsnyón, a…

városbiró, zombori, bácsmegyei származású, hol előbb tanácsos, később városbirája volt; 1775-ben már nyugalomban élt és utolsó éveiben a görög keleti vallást elhagyta s a kath. hitre tért. Meghalt? Tudományokkal foglalkozott és több nyelvet tudott.

főgymnasiumi tanár, szül. 1846. aug. 7. Budapesten, (családja Olaszországból költözött be); tanult Komáromban, Pozsonyban, Kecskeméten, hol theologussá lett; azután a budapesti s bécsi egetem hallgatója volt; innét hazatérve, a kecskeméti ev. ref. egyház hívta meg…

jogi doktor, megyei főjegyző, előbbinek fia, szül. 1862. ápr. 9. Miskolczon Borsodmegyében; középiskoláit szülővárosában az ev. ref. lyceumban és a pozsonyi államgymnasiumban végezte; a jogot a budapesti egyetemen hallgatta, hol jogi doktorrá felavattatván, 1886-ban borsodmegyei…

győri püspök és kir. tanácsos, D. János győri biró s Grebecsi Ilona fia, Győrben született; ifjuságáról nem tudunk semmit. 1609. szept. mint egri kanonokot káptalanja Bécsbe küldte idegen kézre jutott tizedeinek és egyéb jövedelmeinek visszaszerzése érdekében. Később az…

nyomdai revizor, D. sándor városi tanácsos és Toldy Mária fia, szül. 1844. decz. 21. Deésen Szolnok-Dobokamegyében; iskoláit u. ott kezdte s a szamosujvári gymnasiumban folytatta. Hajlamát követte, midőn 1862-ben a nyomdászati pályára lépett és tanuló éveit kitöltve,…

jogidoktor és kir. ítélő-táblai biró, szül. 1852. márcz. 5. Pécsett Baranyamegyében, hol középiskoláit végezte és jogi tanulmányait kezdette meg, melyeket a budapesti egyetemen befejezett, mire u. o. az összes jog- és államtudományokból 1875. okt. doktorrá avattatott; ugyanezen…

hirlapiró, Ch. Ferencz udvari ágens fia; a szabadságharcz alatt karddal szolgálta a hazát, 1849-ben szárnysegéde volt a péterváradi várparancsnoknak; Világos után mint közkatonát besorozták és Cattaroba vitték, de nemsokáig volt osztrák katona, beteg lett és elbocsátották.…

püspök. Czvittinger magyarnak mondja s korát Timon után a tizenegyedik századba helyezi; Kálmán herczegnek Endre fiának nevelője volt. A legáltalánosabb vélemény azt tartja, hogy ő német származású s előbb magdeburgi, 1105-től 1126-ig pedig regensburgi püspök volt; utóbbi…

ág. ev. lelkész, előbbinek fia, szül. 1791. okt. 28. Felső-Micsinyén; 1816-ban a jenai egyetemre ment; 1818-ban a kézsmárki gymnasium tanára lett; később breznóbányai lelkész és dunántúli superintendens-helyettes volt. Meghalt 1871. jul. 15. Breznóbányán. Munkái: 1. Duodecim…

tanárjelölt, szül. 1868. ápr. 19. Eperjesen Sárosmegyében; anyai ágon Otrokócsi Fóris Ferencztől a sémi nyelvtudóstól származott; középiskoláit szülővárosában végezte s 1886-tól tanárjelölt volt a budapesti tud. egyetemen, hol főleg a magyar nyelvet és irodalmat és a…

hires humanista, szül. 1459. febr. 1. Wipfeldben Frankoniában; vinczellérnek szánták szülei, de ő e sors elől Kölnbe menekült; itt és más német egyetemeken képezte magát. 1486-ban Olaszországba utazott, hol az ottani humanistákkal és a plátói bölcselettel megismerkedett; innét…

a bécsi egyetem jogi dékánja és Bécs polgármestere, szül. Nagy-Szebenben és nagydisznódi ág. ev. lelkész volt; hivatalát azonban később elhagyta és Bécsbe költözött. 1503-ban az ottani egyetemen Juris pontificii czímmel mint Procurator nationis Hungaricae működött; 1505.,…

olasz iró, ki II. Pál pápa kegyét elvesztvén, elhagyta Olaszországot és Görögországon, Egyptomon át Lengyelországba utazott, hol III. Kázmér lengyel királynak lett titkára s mint ennek követe Konstantinápolyban, Velenczében és két izben hazánkban is tartózkodott. Meghalt 1496.…

vizaknai plébános, szül. 1841. okt. 11. Szent-Katolnán, Háromszék-megyében; a gyulafehérvári papnevelőbe 1860. aug. 15. vétetett fel; pappá szenteltett Nagyváradon 1864. júl. 31.; aug. 2-tól 1866. jan. 13-ig brassói segédlelkész és hitoktató; azután verestoronyi lelkész 1868.…

orvostudor, kir. tanácsos, szül. 1805-ben Hradeken, Liptómegyében, hol atyja B. Károly kamarai főorvos volt; a pesti egyetemen végezte tanulmányait és 1830-ban orvostudor lett; ugyanazon évben mint Nógrádmegye másodorvosa Losonczra, 1839-ban mint első tiszti főorvos Balassa-Gyarmatra…

báró, erdélyi püspök, szül. 1717. decz. 14. Zsidón, Pestmegyében nemes szülőktől; ifju korában a kegyes-rendiek szerzetébe lépett; bővebb ismeretszerzés végett 1736-ban Rómába ment és ott a Nazareno collegio-ba lépett be; innen Párisba ment. Hazájába visszatérvén 1747-ben a…

ág. ev. lelkész, szül. 1706. febr. 24. Süveten, Gömörmegyében, hol atyja B. János tanító volt; iskoláit Ráhón, Ochtinán, Kézsmárkon és Beszterczebányán végezvén, 1727 ápr. 27. a vittenbergai egyetemre iratkozott be 1730-ban Cserencsénybe, Gömör-megyébe ment tanítónak;…

szent Ferencz-rendi áldozó pap és hitszónok, szül. 1811-ben Szent-György-Mezőn, Esztergom megyében, polgári szülőktől; iskoláit szülőföldén végezte s 1830. okt. 13. lépett a Ferenczrendiek közé; a bölcseletet Nyitrán, a theologiát Nagyszombatban és Pozsonyban tanulta.…

jogtudor, főiskolai jogtanár, szül. 1851. aug. 10. Kis-Borosnyón, Háromszék-megyében; iskoláit Székely-Udvarhelyt kezdette; a 7. gymnasiumi osztályt Nagyváradon, a 8. és a jogot Sárospatakon végezte, hol két év mulva a kassai kir. ügyészségnél folytatott gyakorlati működés…

orvostudor, szül. Trencsénben, ág. ev. nemes szülőktől; tanult Pozsonyban, Rozsnyón és Eperjesen; orvosi tanulmányait Danczigban kezdte, Vittenbergában 1709. okt. 3. folytatta s 1710-ben Jénában végezte; honnét haza jövén Gömörmegye rendes orvosává lett, itt öt évet töltött;…

munkácsi gör. kath. püspök, szül. 1732. nov. 14. Benetine ungmegyei helységben, hol atyja B. Tivadar, ki Bacsináról, Galicziából beszármazott nemes család sarja volt, mint lelkész működött. Ungvárt kezdte tanulmányait a jezsuitálnál; a bölcseletet és theologiát Nagyszombatban…

bölcselettudor, az orsz. rabbiképző intézet tanára, az előbbeninek fia, szül. 1850. jan. 12. Liptó-Szent-Miklóson. A gymnasium 4 alsó osztályát mint magántanuló, a 4 felső osztályt pedig a pozsonyi ág. ev. lyceumban végezte 1867-ben; azután a budapesti (1867-68) és boroszlói…